Három változás az előző kezdőhöz képest. A védelemben a görög helyett Baosic kezd, a középpályán Croizet helyett Csongvai, míg elöl Stieber helyett Perosevic. Koutroumpis 5sárgalapos, így  jött a helyére a szerb, Croizetnak hosszú volt a kihagyás, és nem még nem bírja a szerda-szombati ritmust, míg Stieber nem ék, Perosevic viszont az, gondolom ezért a cserék.

Így a felállás: Banai- Kastrati, Baosic, Risztevszki- Pauljevics, Csongvai, Onovo, Mitrovics, Antonov-Perosevics és Beridze.

Első félidő: A Felcsút támadott, míg mi szorosan zártunk, és néha feltoltuk a védekezést letámadásig. Az ellenfélnek az első félidőben volt egy helyzetecskéje, más semmi. Kifejezetten kontrolláltuk a játékot. Több jó egyéni teljesítménnyel. A 10 percben volt egy Perosevic ziccer, aztán a 20-28 perc között két Beridze ziccer, de ezeket kihagytuk. Egyre jobban átvettük a játék irányítását, és a Felcsút egyre kevésbé találta rajtunk a fogást. A második Perosevic kilépőre tizenegyest kaptunk, amit Beridze be is lőtt. Sajnos ez csak az egyenlítésre volt elég, mert az első félóra végén a Pafc kapott egy ajándék tizit Farkastól. Banai nem ért hozzá Knezevichez, vissza húzta kezét-lábát. Az hogy a felcsúti tizi előtt helyzet alakulhatott ki, az két hibának köszönhető, hogy Baosic belógott, így nem volt les az indítás pillanatában, illetve Pauljevics nem volt elég határozott, pedig elrúghatta volna a labdát. A félidő úgy zárult 1-1-re, hogy nekünk 4 helyzetünk volt, nekik egy. Ha azokat belövik a csatáraink akkor nincs miről beszélni.

A második félidő első 20-25 percében egyre inkább átvettük a kezdeményezést, nálunk volt többet a labda, jött is néhány kisebb helyzet, de ezek kimaradtak. Aztán egy kicsit belealudtunk a meccsbe, és a Felcsút lekontrázott bennünket, és abból gól lett. Sajnos a nem teljesen ép Croizet elbukta a futó versenyt a jobbszélsőjükkel, és a centerezést bevágták. Itt két ember hibázott, Antonov, aki elől feledkezett, és Baosic, aki középen nem a labda felé mozgott, és lemaradt a betörő játékosról. Megjegyzem, Croizet óriási nyereség lesz, mert van esze a focihoz, de ez a tempó, most még sok volt neki.

A gól után hiába cserélt MO, igazából már nem volt elég erőnk felpörgetni a játékot, plusz a játékvezető is mindent odafújt. Ez a vereség fáj egy kicsit. Az idei 3 bajnoki, egy kupa és egy felkészülési meccsek közül, most játszottunk a legjobban. Most tudtunk a legjobban dominálni, most volt a legtöbb helyzetünk. Nem gondoltam volna a meccs előtt, hogy be fogjuk őket szorítani a kapujuk elé, és nem gondoltam volna, hogy lesz 4-5 tiszta helyzetünk. Megvoltak a helyzetek, de sajnos kimaradtak. Így nem lehetett más az eredmény. Illetve lehetett volna, de pont azok az apró nüanszok döntöttek kétszer, amit az jelenthetett, hogy Baosic nincs játékban. MO meglehetősen tudatosan építi fel a játékosokat, de Baosic eddig kimaradt. De a játékos építésre továbbra is nagy szükség van, mert mint látjuk, nem lehet 11 játékossal végigcsinálni a szerda-szombat ritmust.

Mindenesetre, egy olyan meccsen szenvedtünk vereséget, ahol nem csak hogy nem fociztak le minket, de mezőnyben egyenrangúak voltunk, és nekünk volt több helyzetünk. Ez a meccs győzött meg végleg arról, hogy jó úton vagyunk.

Nem véletlen, hogy a Felcsút így menetel. Egyénenként sem rosszak, és a 90 perc alatt végig csúsztak-másztak. Most még eredményesebbek voltak nálunk, de lehet, hogy legközelebb már ismét megvernénk őket.