- 07. 22. Újpest-Vaduz EKL
A meccs előtt arról szóltak a hírek, hogy két közel hasonló értékű gárda fog egymásnak feszülni. A Transfermarkt adatai szerint a Vaduz 7.7M a mieink 6.63M Euro értékkel bírnak. Talán ezért volt némi meglepetés, amikor a Vaduz edzője azt nyilatkozta, hogy az Újpest a favoritja a párharcnak. Lehet, hogy ő tudott már valamit?
Végre meccs a Szuszában össze is jöttünk kb 3000-n (a hivatalos nézőszám 2623 fő) és bár az ultrák továbbra sincsenek, egész jó hangulat volt. Így kezdtünk:
Banai
Kastrati-Koutroumpis-Diaby
Pauljevic-Onovo-Mitrovic-Antonov
Stieber
Tallo-Beridze
Jól kezdtük a meccset, és kifejezetten gyorsan és ötletesen passzolgatva szőttük a támadásainkat. Az 5. percben Mitrovic lekészített Antonovnak aki 24-ről alig tévesztett kaput. A 7. percben Mitrovic jól ugratta ki Beridzet a balszélen, aki befelé cselezett, készerítőzött Talloval, de a visszakapott labda kicsit mögé érkezett Stieber elé csorgott, aki nagy gólt lőtt a hosszú felsőbe. A labda megpattant egy védőn, de nekünk így lett tökéletes. A gól után még tartott a lendület, de a Vaduz érezhetően feljebb jött, és próbált nyomás gyakorolni. És a hangsúly a „próbált” szón van. A Vaduziaknak ugyanis egész meccsen nem sikerült egyetlen helyzetet sem összehozni. (A góljukat is helyzet nélkül rúgták.) Ez a csapat védekezésben NB1 középmezőny, támadásban NBII-es csapat benyomását kelti. A támadásuk abból állt, hogy körbe adogattak minket, és mikor már belefáradtak, akkor megpróbálták a labdát belőni a védővonalunk mögé. De mivel ezt mindig középen tették, ezért ez mindig Banánál landolt. A Vaduz játékának nem volt ritmusa, és az sajnos rányomta a bélyegét a mi játékunkra is. Aki focizott, az tudja mennyire nem könnyű egy ilyen favágó csapat ellen folyamatos játékot produkálni. Az első félidő második felében sajnos lesüllyedtünk arra a szintre amit az ellenfél játszott, mentségünkre szóljon, hogy látszott, hogy felállt védelemnek ez a csapat az életben nem fog gólt lőni.
A második félidőben megint azzal a vehemenciával jöttünk ki mint az elsőben, sokkal gyorsabban járattuk a labdát, és szemre is tetszetősen fociztunk. Egy Vaduz támadást Kastrati akasztott meg (sokadszorra) felpasszolta a labdát Tallonak aki betört vele középre, ott kényszerítőzött Stibivel, és a visszaérkező zsugát (áthámozva magát egy védőn) elgurította a kapus mellett. Ebben a támadásban Tallo egészen zseniálisat nyújtott.
A második gólunk után a Vaduz játékosai elkezdtek keménykedni (mondjuk addig is parasztok voltak) és az ukrán sporiban ebben méltó társra találtak. Bár a svájciak szabálytalankodtak többet, az ukrán mégis odafújt mindent, ráadásul vagy 6 játékosunknak adott sárgát, többnyire semmiért. Ez az ukrán játékvezető kb 20 percig vezette normálisan a meccset, majd fokozatosan egyre inkább a Vaduznak kedvezett. Felháborító volt a részrehajlása.
A 71. percben Stieber helyére Szakály érkezett, míg a 77. percben Pauljevicset Simon váltotta a jobb oldalon, Tallot pedig Viana. Sajnos a cserék nem sültek el jól. Szaki meglehetősen statikusan játszott, Stieber levevésével lendületet veszítettünk. Viana első labdaérintései jól sikerültek, ment a rövid passzos lukra futós brazil játék, csakhogy ebben nem mindig talált társra. Ehhez a játékhoz a csapattársaknak közelebb kellene helyezkednie. Aztán a 80. percben Antonov fellőtte rá balösszekötőben a labdát, amikor egy Vaduz védő két kézzel ellökte Vianát, lett belőle egy labdaszerzésük és egy életerős lövés, amit Bana nem tudott hárítani. Itt van a mérkőzés összefoglalója: https://m4sport.hu/magyar-foci/labdarugas/cikk/2021/07/22/egygolos-elonnyel-utazhat-az-ekl-visszavagora-az-ujpest, 3.00.-nál jól látszik a játékvezető helyezkedése, míg 3.09.-nél ahogy a svájci két kézzel löki Vianát. Egyértelmű, hogy a játékvezetőnek látnia kellett a szabálytalanságot, még sem fújta le az akciót.
A maradék időt végig támadtuk, mégsem tudtunk újabb gólt szerezni.
Összefoglalva: A csapat jól kezdte mindkét félidőt, szemre is tetszetősen gyorsan szőttük a támadásainkat, de a gólok után mindkétszer kicsit visszaálltunk. Nem volt még tökéletes a passzjátékunk, de voltak benne szép megoldások. A Vaduz dadogós focija néha átragadt a mieinkre. Szemre kiemelkedőt nyújtott Kastrati (szerintem a mezőny legjobbja) Koutroumpis, Stieber és Tallo. A svájciak mindvégig arrogáns paraszt módon játszottak. Hogy mire fel azt nem tudom, mert bár rombolni tudnak (sokszor tisztátalan eszközökkel) támadásban sehol sem voltak. Nem volt kidolgozott helyzetük, és nem is mutattak olyat, amitől tartanunk kéne a visszavágón. Egész meccsen arra törekedtek, hogy a lehető legkevesebb góllal megússzák, az ő góljuk nem volt benne a játékban. Korrekt játékvezetéssel ez a meccs két vagy három gólos hazai sikert hozott volna. Ugyanis ez az ukrán rendesen elfújta a meccset, nem beszélve a feleslegesen kiosztott sárgák tömkelegéről. A játékosok egyéni értékelésével megvárom az In-stat adatokat.
Csapat adatokban van ami megerősített és van ami elgondolkodtat. Kicsit tömény lesz, előre is bocs.
Kezdjük a gólhelyzeti azaz xG mutatóval. A Vaduzé 0.06 a mienk 0.66. Vagyis ebben 11-szer jobb mutatóval bírunk. Labdabirtoklás: 41%-59%, vagyis ebben a Vaduz a jobb, de itt van egy csavar. Az első félidő vezető gólja után hagytuk feljebb jönni a Vaduzt, ezért az első félidő mutatója 35-65% oda. Ez nem tetszett MO-nek a második félidőben már agilisebben jöttünk, így itt a mutató: 49-51% vagyis teljesen kiegyenlített. De most figyelj: A passzok száma (átlag) 113-114. vagyis hiába birtokolta másfélszer annyi időt a labdát a Vaduz, mi ugyanannyit passzoltunk kevesebb idő alatt. Ez jól mutatja, hogy mennyivel gyorsabb volt a támadásszövésünk. Ráadásul a 16-osnál vagyis a gólhelyzeti területen ezek a számok 9-3 ide, tehát sokkal jobban sikerült bejuttatni a labdát a veszélyes területre mint nekik. A párharcmutatóink csapat szinten közel azonosak, de van egy új adat: ez pedig a percenkénti támadás szám. Ez nálunk 0.45 a Vaduznál 0.35. Itt egy tizeddel jobbak vagyunk, de ez a stadionban látványosabbnak tűnt. Kapura lövések száma és kaput eltaláló lövések száma: 10/2 és 4/1 önmagáért beszél. Vissza a párharcokhoz: A Vaduz erőssége a párharc. Olyan játékosokat játszat, akik párharcerősek. Ezzel próbálják megállítani az ellenfeleiket. Ezek után a számok: Total párharcok száma: 233, az arány 107-114 oda. (Ne zavarjon meg, hogy csak 221 nyertes van összesen a 233-ból, gondolom volt, amit nem lehetett eldönteni.) Támadó párharcokban a mienk 90/40 vagyis 41% míg a Vadúzé 67/27 vagyis 40%. Mit is jelent ez? Azt hogy 23-mal többször kezdeményeztünk támadó párharcot, és 13-mal többször nyertünk is. Ez erős fölényt mutat.
Az, hogy a vaduz párharcerős, azt jól mutatja, hogy a szabad labdák begyűjtését 24-10-re nyerték. A fejpárbajokat viszont 17-6-ra mi. (De jó hogy ennyi jól fejelőnk van, és itt ki kell emelni Diabyt.)
7 játékosunk került gólhelyzetbe: Stieber, Tallo, Beridze, Antonov, Diaby, pauljevic, Kastrati. Ehhez 6 játékos adott gólpasszt: Stieber, Onovo, Mitrovic, Beridze, Tallo, Szakály.
Sikeres akcióban való részvétel: : Mitrovic: 92/72 78%. Simon Krisztián 13/12 vagyis 92%. Kastrati: 68/45 vagyis 66%.
Passz mutató: Simon: 10/10 vagyis 100%. Mitrovics: 67/60= 90%. Tallo: 29/26=90%. Stieber és Szakály 89-89%, Viana 86%, Beridze 88%, Onovo 83, Antonov, Pauljevic és Kastrati 81%, mind kiváló eredmény.
Cselezés: Pauljevic: 7/6 vagyis 86%. Kiemelkedő. Beridze: 8/6=75% szintén nagyon jó.
Párharcok: Diaby 17/14 vagyis 82%. Na ez brutálisan magas szám. Simon: 2/2 vagyis 100%.
60% felettiek: Pauljevic, Kastrati, Koutroumpis, Diaby, Mitrovic, Simon.
Labdaszerzés: Kastrati 16, Koutroumpis: 12, Onovo 10, Diaby 9.
És akkor a játékos értékelések:
Banai. Nem sok dolga volt, a védők mögé beívelt labdákat jól szedte össze. Egyetlen kapuralövést kapott, azt viszont rosszul reagálta. A 22 méterről leadott lövés középre ment. Két eset van: Vagy megpattant és attól lett ilyen furcsa fals benne, (de akkor le is lassult) vagy pedig nem pattant meg, akkor viszont nem volt ami megzavarhatta volna a kapust. Akárhogy is, Bana ennél a lövésnél szerintem rossz döntést hozott. Ráadásul a passzhatékonysága is csak 68%, Büchelé 88%. Bana tessék jobban koncentrálni.
Kastrati: Szerintem a mezőny talán legjobbja. Rengeteg támadást fülelt le, olyan az ütem érzéke és úgy olvassa a játékot, hogy azt tanítani lehetne. Azért van kevesebb párharca, mert megelőzi a támadóit. Mindemellett remekül lép fel a támadásokba és jók a megindulásai is.
Koutroumpis: Ő remekül segített ki jobbra és balra, sok párharcot is hozott, volt remek utolsó pillanatos belépője, végig megbízhatóan játszott és stabilitást adott hátul.
Diaby: párharcmutatója és fejpárbaj mutatója önmagáért beszélt, és felesleges volt félnem, mert egyszer sem tudták egy az egyben megfutni. Volt félidőnként egy-egy előretörése, és remélhetőleg ki fogjuk tudni használni pontrúgásoknál az erős fejjátékát. Talán két gyengébb pontja van a srácnak (még csak 21 éves) az egyik, hogy nem mindig helyezkedett jól, illetve volt néhány nagyon rosssz passza is. Alapképességekben erős a fiú, de még nagyon nyers.
Pauljevic most a jobbik arcát mutatta. Remekül védekezett (egyszer sem mentek el mellette) remekül támadott cselmutatója parádés. Igen hasznosan játszott. Onovo azt játszotta amit szokott, de most több hibával. Voltak olyan labdavesztései ami tőle szokatlan, nem is tudott akkor tarületen játszani, és nem volt elég hatékony.
Mitrovic volt a másik szűrő, és támadásban hátulról irányított. Alapvetően jól játszott, de volt néhány feleslegesen eladott labdája, de ami még bosszantóbb volt az a labdavesztése utáni hanyag visszatámadás.
Antonov az első félidőben még elég sokat ment fel, de (lehet edzői utasításra?) ez az idő múlásával egyre kevésbé volt jellemző. Láthatólag az ő oldalán aakartak támadást kezdeményezni a hegylakók, de komoly sikert nem tudtak elérni.
Stieber Zoli most játszotta a legjobban ezt a posztot. Nem csak a gólja és a gólpassza mondatja ezt velem, hanem az is, hogy most sokkal jobban érezte a posztja mozgásait. Többször volt megjátszható, és a labdákkal jól találta meg a társakat.
Tallonak ez volt az egyik legjobb meccse nálunk. A rá fellőtt labdákat többnyire jól tartotta meg és játszotta meg, a gólja pedig élményszámba ment. A védőjét pedig simán ki lehetett volna sárgázni egy korrekt sporival.
Beridze hozta a szokásos gyors és kreatív játékát, csak a Vaduz védők nem hagytak neki annyi területet amennyit megszokott, így játéka kevésbé hatékony volt.
Szakály Peti még mindig jól passzol, de a dinamikája már megkopott, így játéka némileg kiszámítható lett.
Simon Krisztián jól szállt be a meccsbe, jól védekezett, jól párharcolt, talán csak azt hiányoltam, hogy végig messze volt a kaputól így nem kerülhetett gól helyzetbe.
Viana játéka továbbra is tetszik, de a csapatnak rá kéne jönnie, hogy ő nem Tallo, aki majd egyedül megoldja, ő akkor lesz hatékony, ha van kinek visszapasszolnia amivel leháromszögelik az ellenfelet.
MO teljesítményét nem tudom megítélni. Azt látom, hogy jól felkészültünk az ellenfélből és ez pozitív. de azt nem tudom, hogy a vezetés birtokában ő akarta hogy visszaálljunk? A Stieber-Szakály csere sem tetszett. Ott lendületet vesztettünk.
Hajrá Lilák!
